– Hogyan kell �rtelmezn�nk, hogy az orvosok kitartottak, �s t�bb mint harmincn�gyezer tagja maradt a Magyar Orvosi Kamar�nak?
– Negyed�v �llt a rendelkez�s�kre, mindenkit megk�rdezt�nk lev�lben, �s csaknem harminc�tezren igen v�laszt adtak, s�t a Magyar Orvosok Sz�vets�ge, amely a kamara �ltal alak�tott, eddig ezer-egyn�h�nysz�z taggal veget�l� kis szakszervezet�nk volt, most majdnem tizen�tezres szervezett� alakulhat, ennyien �rt�k al� ugyanis a bel�p�si nyilatkozatot. Nagy feladatok �llnak el�tt�nk, annyi munk�nk lesz, hogy csak gy�zz�k, de �r�mmel tessz�k.

– Amikor a k�telez� kamarai tags�got megt�madta a korm�nyzat, arr�l volt sz�, hogy ez politikai sz�nezet� t�mad�s. Akkor m�g csak el�szele volt az eg�szs�g�gyi reformnak. �n szerint lehet �sszef�gg�s a k�telez� kamarai tags�g elleni t�mad�s �s a k�s�bb elind�tott v�ltoz�sok k�z�tt?
– Nyilv�n a kett� �sszef�gg�tt, hiszen a kamar�nak m�r �vek �ta komoly hangja volt, �s komoly t�rsadalompolitikai rangra tett szert. Tudhat� volt, hogy azok a v�ltoz�sok, amelyeket a jelenlegi korm�ny k�pvisel, sz�mos ponton sz�ges ellent�tben vannak mindazzal, amit a j�zan �sz dikt�l, �s amit a kamara �vek �ta kitart�an k�pvisel. Els� volt megpr�b�lni meggyeng�teni ezt az ellenhangot. Az m�s k�rd�s, hogy ez a vissz�j�ra fordult, mert az int�zked�sek okozta k�rok t�l�nk f�ggetlen�l is egyber�ntott�k az orvoskart.

– F�lbe s�g�s szintj�n tov�bbra is megmaradtak a v�dak, hogy az orvosokkal az a baj, hogy �lb�l blokkol mindent a szakma. F� �rv, hogy ez egy igen konvencion�lis, konzervat�v szakma. K�pvisel�i a gy�gy�t�snak rendelnek al� mindent. �n igaznak �rzi ezt?
– Erre nyugodt sz�vvel mondhatok igent. Tudniillik joggal �s tisztess�ggel v�di az orvoskar azt a trad�ci�t, amely a gy�gy�t�st minden m�st�l megk�l�nb�zteti, �s aki nem hittel gy�gy�t, nem tud igaz�n bele�rezni ebbe. A k�v�lr�l j�v�, p�nz�gyi gondolkod�s� csoport a megszor�t� reformokat valamilyen m�don meg tudja ideologiz�lni. Amikor az orvoskart reformelleness�ggel v�dolj�k, ami egy�bk�nt �nmag�ban az�rt nem igaz, akkor mi mindig azt mondjuk, hogy ez ott kell hogy kezd�dj�k, hogy az eg�szs�g�gyben munk�t v�llal�k – ez csaknem k�tsz�zezer ember – egzisztenci�lis ellehetetlen�l�s�nek v�get kell vetni. A reform mindig arr�l sz�lt, hogy ki a p�nzt a rendszerb�l, �s ebb�l egyenesen k�vetkezik, hogy a szakma minden eddigi, reformnak titul�lt folyamat ellen fell�pett. �s fel is fog l�pni.

– Hogyan �rt�keli, hogy sok t�z�vnyi verg�d�s ut�n az OEP mintha mag�ra tal�lt volna, �s m�giscsak k�sz�tett egy kimutat�st, hogy ki az, aki nem jogosult ell�t�sra. Mi�rt nem tudott ez kor�bban kider�lni?
– Amit �n most v�vm�nynak tekint, az tulajdonk�ppen nem az. Az Orsz�gos Eg�szs�gbiztos�t�si P�nzt�rt �ppen az�rt gyeng�tik tudatosan, �ld�znek el onnan minden szakm�hoz �rt� embert, hogy bebizony�thass�k: ez gyatra int�zm�ny, �s nincs m�s szabad�t� �t, csak a t�bb-biztos�t�s rendszer. Egy�bk�nt az OEP b�rmikor k�pes lett volna ezt megtenni, de minthogy miniszt�rium al� rendelt kifizet� szerv, akkor tehette ezt meg, amikor erre megkapta a megfelel� uk�zt. Ezt m�r t�z �ve is meg lehetett volna csin�lni. A huszonegy l�p�s programj�ba ki is t�zt�k 2005-ben, �s az els� Gyurcs�ny-korm�ny idej�n nagyon is t�mogattuk. Csak �ppens�ggel valahol, valaki mindig ezt egy picit �gy csin�lta, hogy igen, �s m�gse. Mert egyr�szt bizonyos k�r�kben, akik nem fizettek, azok k�r�ben ez �rz�leteket vet fel, m�sr�szt ott vannak az �llami ad�sok, amelyeknek sokkal nagyobb kintl�v�s�geik vannak. Teh�t ki fog der�lni, mint ahogy ki is der�l, hogy az az �llampolg�r, akir�l kider�lt a rendel�ben, hogy potyautas, t�z �ve az �llam becs�letes alkalmazottja, t�z �ve vonj�k t�le a j�rul�kot, csak nem fizetik tov�bb.

– Van egy �llami rendszer, amelyik nem �gy m�k�dik, ahogy kellene, mi�rt mondjuk r�, hogy az rossz, ahelyett, hogy felfedn�nk az anom�li�it? Mennyi p�nz ment ki ebb�l a rendszerb�l vagy be se ker�lt, �s mit lehetne csin�lni?
– Most el�sz�r hangzott el egy konferenci�n: az EU-csatlakoz�s �ta nek�nk tizenhatmilli�rd forintunkban van, hogy elengedt�nk csaknem ezer�tsz�z szakorvost. Az a c�l, hogy bebizony�ts�k, az �llam rossz gazda, mert �gy lehet az �llami forr�sokhoz hozz�jutni, �s kivinni mag�nk�zbe. Ne azt mondj�k, hogy rossz gazda az �llam, hanem az �llamban is tegyenek rendet. B�tran lehet k�zponti d�nt�shozatallal ir�ny�tani az eg�szs�g�gyet, �s ha nem sok p�nz�nk van r�, akkor k�l�n�sen ez az �rdek�nk. Ez a val�di hat�konys�g, nem pedig az agyonisten�tett verseny.

– Mi�rt �dzkodnak egy�bk�nt a t�bb-biztos�t�s rendszert�l? Az orsz�gban az�rt m�k�dik t�bbf�le t�pus� eg�szs�g�gyi ell�t�s, �s ha elmegyek egy mag�nklinik�ra, akkor ott tiszt�bb, megnyugtat�bb viszonyt �rzek. Elv�geznek rajtam egy beavatkoz�st, �s ki van f�ggesztve, hogy az mennyibe ker�l. Kifizettem a p�nzt, �s elmegyek.
– A tiszta viszony t�nyleg jobb lenne, de ezt nem felt�tlen�l az egy vagy t�bb biztos�t� k�rd�se oldja meg. Az a fajta t�bb-biztos�t�s, verseng� modell, amit itt agyonisten�tenek, az a vil�gban eddig szerzett tapasztalatok szerint rengeteg k�rt okoz, hasznot meg semmit. Az eg�szs�gbiztos�t�sban k�l�n�s kock�zati technika van, ami nem egy�ni kock�zatm�rlegel�sen alapul, hanem az eg�sz t�rsadalomra n�zve �sszkock�zat-m�rlegel�s, annak �sszes n�peg�szs�g�gyi k�vetkezm�ny�vel. Tervezhet�, betegs�gmegel�z�, eg�szs�gben tart� �s k�l�nb�z� tev�kenys�g gazdas�gi f�ggetlens�get kap a korm�nyokt�l, olyan �nfenntart� rendszert, ami egy�bk�nt jellemz� volt a k�t vil�gh�bor� k�z�tt n�lunk is. A t�rsadalombiztos�t�snak saj�t vagyona volt, amivel maga gazd�lkodott, �s a nyeres�get olyan eszk�z�kre �s infrastrukt�r�ra ford�totta, amelynek a v�geredm�nye a nemzet sz�m�ra eg�szs�gben megnyert �let�vekben m�rhet�. Ez nemcsak a szeg�nyek, a n�p �rdeke, a vil�g okos �llamokban r�j�ttek a vezet�k, hogy ez az � �rdek�k is, mert az � nyakukb�l vesz le egy �ri�si terhet. Ami ha nem �gy m�k�dik, r�juk visszahat, �s nekik �r�kk� ny�g�k van azzal, hogy a n�p hangoskodik, veszekszik, el�gedetlen, beteges, nem tud dolgozni.

– A t�bb-biztos�t�s modellben biztos�t�st k�t�k magamra, �s szembes�l�k egy bros�r�val, ami megk�rdezi: �letkor, doh�nyzik, nem doh�nyzik, milyen a k�rel��lete sat�bbi, �s elk�ldenek k�l�nb�z� vizsg�latokra is. A kock�zatk�z�ss�gen alapul�, jelenlegi eg�szs�gbiztos�t�si rendszerben nem tesz�nk k�l�nbs�get beteg k�z�tt. A verseng� piacon ott ez be fog k�vetkezni.
– �rdeke-e a biztos�t�nak, hogy biztos�tson engem, amikor k�zl�m, hogy az �tvenkettedik �vemben vagyok, cukorbeteg, magas a v�rnyom�som, �s �rsz�k�let van a l�bamban? H�ny sz�zal�k ennek a kock�zata a biztos�t�ra n�zve? Sz�z. Ez m�r nem kock�zat, ez bizonyoss�g. Innent�l lehet tudni, hogy am�g �lek, engem milli� gy�gyszerrel �s orvosi kezel�ssel kell ell�tni. Mi a biztos�t� �rdeke? Hogy haljak m�r meg min�l el�bb, vagy ne vele szerz�djek. �s egy b�d�s fill�r nem fog bej�nni ett�l a rendszerbe, mert hiszen mi�rt j�nne be att�l, hogy �tveszik? Hol keresik… Mi�rt fektetne be, amikor gyakorlatilag jelen pillanatban a finansz�roz�s vesztes�ges? A holland volt eg�szs�g�gyi miniszter most h�t �s f�l milli� forint k�zp�nz�rt egy h�napig adja a tan�csot az Eg�szs�g�gyi Miniszt�riumnak. Jelzem, egyetlenk�nt Eur�p�ban a nagy negat�v p�lda Hollandia, erre onnan h�vtunk szak�rt�t. Amikor megk�rdeztem t�le, hogy tess�k mondani, tisztelt miniszter �r, �n�kn�l a n�peg�szs�g�gyet, a megel�z�st ebb�l a p�nzb�l hogy fizetik, azt mondta: sehogy. Az az �nkorm�nyzatok dolga. Na most Magyarorsz�gon 2007-ben hogyan ker�lne ez a szeg�ny �nkorm�nyzatokhoz? Ez abba a neoliber�lis filoz�fi�ba illeszkedik, amelyben az �llam folyamatosan az egy�n �ngondoskod�si k�telezetts�g�t hangs�lyozva pr�b�l minden al�l kib�jni, kivonulni, le�p�teni az �llamot – oktat�s, eg�szs�g�gy �s a t�bbi nagy hum�n szf�ra –, �s ennek mi a v�geredm�nye? Az, hogy but�n �s hamar haljunk meg.

– Kem�ny mondat.
– Lehet, hogy durva, de v�llalom.

– Gyakorlatilag ez a hal�los �t�letet jelenten� az orsz�g sz�m�ra. Hogy n�z ki most a helyzet, h�ny k�rh�zat fenyeget cs�d?
– A k�rh�zsz�vets�g felm�r�se szerint nem az a k�rd�s, hogy h�nyat fenyeget, hanem hogy h�nyat nem. Mindenkit fenyeget, csak az a k�rd�s, hogy kit mikor �r utol. Ha megmarad az �prilis 1-j�t�l bevezetett finansz�roz�si rend, illetve a m�lt �v j�lius 1-j�t�l a teljes�tm�ny-volumen-korl�t utols� nagy pofonja, amikor azt bekem�ny�tett�k, akkor gyakorlatilag �v v�g�re nem marad k�rh�z, amelyik le ne t�rdelne gazdas�gi szempontb�l. Egy sem.
Forr�s: Magyar H�rlap