Most viszont New York-ban a Columbia Egyetem Orvosi �s Seb�szeti Koll�gium�nak kutat�i kider�tett�k, hogy az �nybetegs�g t�bb mechanizmuson kereszt�l hat�ssal lehet az agy m�k�d�s�re az�ltal, hogy gyullad�st okoz az eg�sz szervezetben, ami kock�zati faktor a ment�lis funkci� elveszt�se szempontj�b�l.
A vizsg�lat, amely 60-�ves �s ann�l id�sebb szem�lyekre terjedt ki, azt tal�lta, hogy akikn�l az �nybetegs�get okoz� Porphyromonas gingivalis patog�n szintje a legmagasabb, ott h�romszor nagyobb a val�sz�n�s�ge annak, hogy bizonyos id� eltelt�vel nehezen eml�keznek vissza egy h�rom sz�b�l �ll� mondatr�szre.

hirdet�s

A kutat�k azt �rt�k a tanulm�nyban, hogy: „Tudom�sunk szerint a parodontitis �s a stroke, illetve a stroke �s a demencia egy�ttes kock�zata k�z�tt fenn�ll� �sszef�gg�s ellen�re semmilyen epidemiol�giai kutat�s sem vizsg�lta a parodontitis-t a gondolkod�si folyamatra tekintettel. Noha az itt bemutatott eredm�nyek csak el�zetesek �s inkonkluz�vak, a bizony�t�kok n�vekv� sz�ma indokolja az el�gtelen or�lis eg�szs�gi �llapot �s az azt k�s�r� demencia k�z�tti �sszef�gg�s felt�r�s�t.”

A tanulm�ny, amelyet a „Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry” c. foly�iratban k�z�ltek, t�bb mint 2350, parodontitis-szel kapcsolatban kivizsg�lt f�rfi �s n� bevon�s�n alapult, akik egy orsz�gos felm�r�s r�szek�nt sz�mos, a gondolkod�st vizsg�l� tesztet v�geztek el.

Az alanyok �sszesen 5,7%-�nak akadtak neh�zs�gei bizonyos mem�riafeladatok elv�gz�s�n�l, 6,5% hib�zott a k�s�bbi visszaeml�kez�skor, 22,1%-nak pedig a sorozatos kivon�sokkal volt gondja.

Akikn�l viszont magasnak bizonyult a patog�n szintje, azokn�l k�zel h�romszor volt nagyobb a val�sz�n�s�ge annak, hogy nehezen birk�znak meg a verb�lis mem�riatesztekkel, illetve k�tszer nagyobb annak, hogy cs�d�t mondanak mind a verb�lis visszaeml�kez�skor, mind a kivon�si teszteken. Noha csak el�zetesek az eredm�nyek, ezek m�gis arra utalnak, hogy indokolt az or�lis eg�szs�gi �llapot �s a gondolkod�s k�z�tti kapcsolatok tov�bbi felt�r�sa.