Antibiotikummal rák ellen

2004.10.20

Tudósok egérkísérletekben kimutatták, hogy egy, az egyik legszélesebb körben használt antibiotikum hatásosan veszi fel a küzdelmet a daganatos sejtburjánzással szemben. A felfedezés új reményeket kelthet a rákban szenvedõknek, mert a mainál jóval egyszerûbb és olcsóbb kezelés lehetõségével kecsegtet.

Az egereknek adott antibiotikum egy Myc nevû gén - amelyrõl tudják, hogy módosult változata közrejátszik a kóros sejtburjánzásban - hatását akadályozta meg. Az egerek egészen addig maradtak tünetmentesek, amíg kapták a gyógyszert, ám amint leállították adagolását, májrák tünetei jelentkeztek a rágcsálókon. A rákkutatók szerint a Stanford Egyetem csapata által végzett kísérletek segíthetnek új gyógyszerek kifejlesztésében. A Nature címû tekintélyes szaklapban megjelent tanulmány szerzõi arra a következtetésre jutottak, hogy az általuk használt antibiotikum a mell-, a bél-, és a prosztata-rák kezelésében egyaránt sikerrel kecsegtet. Ezek - a májrákkal egyetemben - azok közé a daganatos megbetegedések közé tartoznak, amelyek kialakulása során a hámsejtek kórosan megváltoznak. A brit Rákkutató Intézet szerint a felsorolt daganatos betegségekbe hal bele minden hetedik rákos. A Stanford tudósai olyan egereket vizsgáltak kísérleteik során, amelyeknek a májában ott volt a módosult Myc gén. A Myc ellenõrzi a sejtosztódást. Ellentétben a normálisan mûködõ génnel, a módosult változat nem áll meg, hanem folyamatosan "izzásban van", ami azt jelenti, hogy a sejtek folyamatosan osztódnak. Ezek közül némelyik rosszindulatú daganatos sejtté válik. Miután az egereket a doxycycline nevû antibiotikummal megetették, a hibás Myc gén folyamatosan elpusztult, s a rák növekedése megállt. Amikor az orvosok abbahagyták a doxycycline adagolását, az egerekben egy nagyon agresszív típusú májrák fejlõdött ki. Ezután visszatértek a doxycycline-kúrához, amely nemcsak a Myc mûködését normalizálta, hanem a rákos sejteket is mintegy meggyógyította. A doxycycline egyébiránt az egyik legszélesebb körben alkalmazott antibiotikum. Többek között ezzel kezelik a Lyme-kórt, de nagyon erõs torokfájásra is felírhatja az orvos. A rákot ezek szerint nemcsak úgy lehet kezelni, hogy kimetszik, sugár- vagy kemoterápiával elpusztítják? Lehet, hogy a daganatos sejtek kialakulásához vezetõ folyamat visszafordítható? A kutatást irányító Dr. Dean Felsher szavai legalábbis ezt látszanak alátámasztani: "Az az egészben a legizgalmasabb, hogy a rákos sejtek visszaalakulnak valami mássá, ami úgy néz ki, mint a normális sejt." De annak ellenére, hogy a sejtek normálisnak tûnnek, még mindig képesek visszaalakulni rosszindulatú daganatos betegséggé, ha a doxycycline szedését abbahagyják - tette hozzá a professzor. Mindez megmagyarázná azt is, miért fordulhat elõ, hogy a gyógyszeres kezelés után a volt betegek egy része visszaesik. A Myc által kiváltott rák borzalmas betegség. Dr. Elaine Vickers, a brit Rákkutató Intézet egyik munkatársa szerint a Myc génrõl tudják, hogy nagyon sok rákfajta kialakulásában játszik tevékeny szerepet. A legóvatosabb becslések szerint is minden hetedik rákos megbetegedést a módosult Myc váltja ki, ezért ez a kutatás nagyon érdekes és fontos. Ám a bélrendszeri rákban szenvedõknek nemcsak az elõbbi tanulmány eredményei jelenthetnek reménysugarat. A sejteknek különbözõ receptoraik vannak, amelyek segítenek - többek között - a "külvilágból" érkezõ jelek felfogásában és a kapcsolatteremtésben. A sejteknek sokszor "karszerû" receptoraik vannak. Egy egérkísérlet során a sejt egy ilyen kilógó végét eltávolították, ennek következtében megállt a veszélyt jelentõ burjánzás. A PPARdelta nevû receptorról azt gondolják, hogy fontos szerepet játszik egy horzsolásszerû kisebesedés, s ezzel polipok kialakulásában a bélszövetben. A bélpolipok általában ártalmatlanok, de idõvel rosszindulatúvá válhatnak, ami bélrák kialakulásához vezethet. A prosztaglandin E2 (PGE2) hormonszerû anyag szintén kapcsolódik a bélpolip és a bélrák kifejlõdéséhez. Dr Raymond DuBois és kollégái egérkísérletekben bizonyították be, hogy a PPARdelta fontos a PGE2-nek. Ugyanis az elõbbi "bátorítja fel" a hormonszerû anyagot, hogy polipokat hozzon létre. DuBois csapata a következõ kísérletekben azt szeretné megvizsgálni, hogy egy, a franciák által kifejlesztett gyógyszer, amely kikapcsolja a PPARdelta gént, milyen hatással lesz a PGE2-re. Rózsahegyi Péter

Népszava